A solymári vár és közvetlen környezete a romok feltárása óta ideális helyszíne a középkort megidéző játékoknak, táboroknak. Mégis a felfedezése óta relatíve kevés ilyen jellegű eseménynek adott otthont. Ennek hátterében részben a történelem viharai állnak, részben pedig az a tény, hogy a vár csak az ezredfordulót követően, 2006 után vált korszerűvé és a látogatók számára is hívogatóvá.
1932
Várjátékok rendezésének gondolata már nagyon régen megfogalmazódott Solymáron. "Mátyás-napok" néven már 1932-ben is rendeztek ilyet, azt azonban nem tudni hányszor, illetve milyen eredménnyel. A Magyar Hírlap korabeli tudósítójának beszámolója szerint az első ilyen eseményt Korenchy Lajos solymári főjegyző és Valkó Arisztid kutató kezdeményezte és bonyolította le. A vár fénykorához a 14-15. századhoz fűződő játékokat a vasútállomással szemben lévő dombokon játszották el, vélhetően nagyszámú, zömében budapesti látogató, és néhány helyi érdeklődő előtt.
Az ötlet Valkó Arisztidtól, a vár első kutatójától származott.
Anyagi forrást akart így biztosítani a további feltárásához, illetve a régészeti munkálatok költségeinek előteremtésére. A vár, mint helyszín iránti bizalom a jelek szerint ekkor már megvolt a község vezetésének részéről is: Korenchy Lajos főjegyző felismerte a várban rejlő kulturális többletet, így az ügy mellé állt, vélhetően a teljes községi elöljárósággal együtt.
Az 1932-es várjáték volt az első Solymáron, amely ezt a helyszínt turisztikai és kulturális célokra használta fel. A középkort megidéző játékot deklaráltan a főváros és környékének közönsége számára hirdették meg, ahol – az említett cikk szerint – korhű, 14-15. századi jelmezekben történelmi játékokat adtak elő. Két alkalommal, tavasszal és nyáron rendezték meg a Mátyás domb alatti réten, illetve az akkor még csak részben feltárt romoknál. Az esemény tartalmi elemeit és a szervezés munkálatait, valamint a történelmi színjáték szövegének megírását Valkó Arisztid vállalta magára. Talán éppen az első várjáték apropóján vonult ki a községi elöljáróság a várhoz, hogy szemrevételezze a terepet, aminek az alábbi fotón maradhatott meg bizonyítéka.
2009-2010
Csaknem 77 év telt el ezután, míg a várjátékok kérdése újra napirendre kerülhetett. A romterület nagyszabású, műemléki helyreállítása után (2005-2006) az első komolyabb várbéli rendezvényt Hamvas Márton, a Helytörténeti Alapítvány egykori elnöke és Kilián Gusztáv, az egyetlen solymári alapítású lovagrend prominensének kezdeményezésére rendezték meg két alkalommal, 2009-ben és 2010-ben.
Hamvas Márton visszaemlékezése szerint mindkettő igen nagy sikerrel zajlott: budapesti, solymári és környékbeli lakosok élénk érdeklődése mellett. A középkori hagyományőrzés akkori emblematikus szereplői közül sokan megfordultak Solymáron. Itt járt Kassai Lajos, a modern lovasíjászat megteremtője, a Hollóének Hungarica és a Dobogókő együttesek, a Szent György lovagok, a Mathias Rex és a börzsönyi nehézgyalogosok. Volt solymász- és lovasbemutató, királyi lakoma, reneszánsz színház, középkori gyerek játszóház, vásár, tábori élet bemutató, táncbemutató, lovagi torna.
Az esemény anyagi terheit döntően Kilián Gusztáv saját vagyonából finanszírozta, de szponzorként, illetve támogatóként többek között Kertész Péter kanonok plébános, a solymári önkormányzat, dr. Szente Kálmán polgármester, a Helytörténeti Alapítvány, a Grand-Ács Kft is részt vállaltak az esemény megvalósításában. Harmadjára, 2011-ben forráshiány miatt már nem kerülhetett sor a várjátékokra.
2016
A következő ilyen jellegű esemény 2016-ban, a település 750 éves jubileumára valósulhatott meg "Vártábor" néven. A gyermekeket és iskolásokat célozva, Bogdán Andrea képzőművész kezdeményezésére, a Jablonkay Mária által vezetett helytörténeti gyűjtemény intézményi hátterével került megrendezésre. A tábort és a programokat Jávor Csaba helyi középkori rekonstruktőr bonyolította le. Ez a rendezvény már élvezte az önkormányzat teljes bizalmát, aki az anyagi keretet is biztosította hozzá. Az ötnapos vártábor öt történelmi korszakot mutatott be vendég előadókkal, lovasíjász-bemutatóval, sólyomröptetéssel és római legionáriusokkal. 2017-ben ismét tervezték a megrendeztését, ám az érdeklődés hiánya (kevés jelentkező) miatt elmaradt.
2018
Új lendületet vett a várjátékok története 2018-ban, "Élő középkor" néven. Jávor Csaba, mint civil kezdeményező jelentkezett az országos Múzeumok Éjszakája programsorozatra, ennek köszönhetően újra megelevenedhetett a 14. századi solymári vár. A Jávor-család és a Grex Porcorum hagyományőrző és életmód rekonstrukciós kisközösség szervezésének köszönhetően zömében solymári lakosok látogatták meg akkor a várat, száznál is többen. Az esemény életközeli betekintést nyújtott középkori mindennapokba; íjászattal, a szakállas puskával, páncélokkal, kardokkal ismerkedhettek meg testközelből a vendégek. Lehetett iniciálét festeni, nemezelni, táblajátékokat játszani, sőt középkori ételeket megkóstolni. Középkori zene is színesítette az estet, a Corvus Albus középkori zenészek közreműködésével.
2022-2024
2019-ben törvényi változás miatt nehézkessé vált civilek jelentkezése a Múzeumok Éjszakájára, ezért nem kerülhetett rá sor, 2020-ban pedig a Covid-járvány lehetetlenítette el a solymári várjátékok, illetve az "Élő középkor" megrendezését. A 2020-as pandémia után és a helytörténeti gyűjtemény szemléletváltásával különösen fontos célkütűzéssé vált, hogy a solymári történeti múlt érzékelhetőbb hangsúlyt kapjon a helyi kultúrában. Ennek részét képezte az is, hogy a solymári vár – mint történeti helyszín – szintén élénkebb szerephez jusson. A civil és az intézményi törekvések találkoztak, így 2022-ben a Múzeumok Éjszakáján újra megelevenedett a középkor a solymári várban. Emellett létrejött többek között a Ludi Solmarensis, a solymári ókort megidéző hagyományteremtő rendezvény is, aminek második alkalommal (2024) a vár alatti tisztás adhatott otthont.
2023-ban a Güglerek történeti újrajátszó kisközössége állandó partnere lett a helytörténeti gyűjteménynek és a helyi kezdeményezéseknek, így az "Élő Középkor" ismét megrendezésre kerülhetett. Ugyancsak a fent említett összefogásnak és szemléletnek az eredménye az is, hogy 2024-ben először innovatív jellegű, a megszokottól teljesen eltérő tematikájú vári program bonyolódhatott le. A solymári babonás emlékeket megidézve "Szellemjárás a várban" címmel esti, korhatáros, regisztrációhoz kötött dramatizált múzeumpedagógiai közösségi élményt kínált a helytörténeti gyűjtemény. A performanszokká formált kis történeteket színpadias kellékekkel megjelenítő program a közönséget is bevonta a játékba.
Az évek során megvalósult programok egyértelműen rávilágítanak arra, hogy a vár nem csupán régészeti objektum, vagy turszitikai célpont, hanem a hagyományőrzésnek és a kulturális innovációnak is a különleges apropója. Mint ilyen egyedi lehetőség a helyiek számára, hogy megszeressék Solymárt. Még sok generáció számára válhat az élmények, vagy akár az ismeretszerzés különleges színterévé.
Comments